A szerzőről

Barta Bence vagyok, a Pénzügyi Mentor alapítója. A pénzügyi tudatosság a 21. század egyik legértékesebb készsége, és a jól tervezhető jövő alapfeltétele, melyhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a szükséges pénzügyi alapokkal. Erről szól a blogom és a hivatásomat is ebben érzem.

Barta Bence

Előzmények és környezet

Kockázatmentes befektetés szempontjából a magyarok nem voltak könnyű helyzetben az utóbbi évtizedben, de legalább is az utolsó 7 évben biztosan nem. Ahogy korábbi cikkemben hosszan írtam az inflációról, olvasható, hogy az utóbbi években mínusz értékek is előfordultak.

Az infláció közvetlen összefüggésben áll a jegybanki alapkamattal, ez utóbbi pedig gyakorlati értelemben meghatározza a kockázatmentes befektetések elvárható hozamrátáit.

Minthogy a jegybanki alapkamat meredeken csökkent az utóbbi évtizedben (ahogy az alább látszik), így a piacon kockázatmentesen elérhető hozamok is csökkentek.

A lakosság ezt ott vehette észre, hogy a bankbetétek kamata 1-2%-on stabilizálódott, az állampapír pedig alacsony hozammal kecsegtetett csupán (ami az államnak közvetlen érdeke, mert így az államháztartási hiányt olcsón tudja finanszíroztatni az állampapír vásárlókkal, legyenek azok belföldiek vagy külföldiek).

Az új, SZUPERnek beharangozott és a médiumokban is így aposztrofált állampapír (=MÁP plusz)

Az eddig megszokott állampapír konstrukcióknak 2 jellemzője volt: az egyik a sokszínűség, a másik pedig azon előny, hogy ha 5 évig nem vette ki az ember a pénzét, akkor TBSZ számlán az 5 év után kamatadómentessé mentessé vált (15% helyett 0).

Idén júniustól az állampapírokat a kormány megreformálta:

• a legrövidebb (fél éves) lejáratú papír is kamatadómentes lett (tehát nem szükséges 5 évig megtartani ehhez, hamarabbi visszaváltásnál sem terheli adó)
• bevezette az imént emlegetett szuper állampapírt, melynek 5 éves módozata első félévben 3,5%, második félévben 4, második évben 4,5, harmadik évben 5, negyedik évben 5,5, ötödik évben 6% kamatot fizet. Így összességében 4,95%-os hozam érhető el
• viszont kivezetett jó pár eddig létező papírt (PMEÁP, FMÁP, BMÁP, KTJ+). Ami pedig még nagyobb hatású, de egyelőre csak suttognak róla: komoly esélye van, hogy év végével kivonják az infláció feletti éves 1,3% prémiumot ígérő 3 éves, s az infláció felett éves 1,7% prémiumot ígérő 5 éves állampapírt

Mit jelent ez a lakosság szempontjából?

A lakosság (ha fenti gyanakvás beteljesül) elvesztheti az infláció feletti prémiumot fizető állampapírt, ami a kockázatmentes befektetési lehetőségek között az egyetlen biztos reálhozamot ígérő alternatíva volt.

Szakértők sejteni vélték, hogy a fent bemutatott, s valóban jól hangzó hozamok a szuper állampapírnál azért lehetnek csalókák, mert magasabb infláció esetén még a pozitív reálhozam sem garantált (biztonságilag ez visszalépés az inflációs prémiumot nyújtó papírhoz képest).

Az érdekkülönbség a finanszírozott (állam) és finanszírozó (állampapír birtokos) között adott, így az állampapír értékének elinflálási kísértésétől féltek a hozzáértők.

Az azóta kiderült részszabályok (félévente büntetlenül, de félévek közben is gyakorlatilag minimális büntetés ellenében visszaváltható papírok) ismeretében az infláció miatti elértéktelenedés lehetősége gyakorlatilag eltűnt, hiszen bármikor menekülőre foghatják a befektetők, s kiszállhatnak a buliból.

Így jelen állás szerint azt lehet mondani, hogy ez a két papír (PMÁP és MÁP Plusz) a legjobb választás a kockázatmentes befektetést kedvelőknek.

Mit jelent mindez az állam szempontjából?

Alaphelyzet

Őrületes vagyon koncentrálódik a világban, tele van a világ pénzzel, ahogy Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a X. Magyar Privátbanki Konferencián mondta. A leggyorsabban a kínai, indiai gazdagok vagyona nőtt, de Európában is évente 30 százalékkal nőttek a megtakarítások.

Magyarországon a 2800 milliárdos lakossági készpénzállomány hízott 5700 milliárdra, ahogy erről már korábbi cikkemben is megemlékeztem (MNB tanulmányra hivatkozva).

Azt gondolhatnánk, hogy az állam ezzel okos lépést tett, s a lakosság – párnacihában tartott – hatalmas készpénzállományát ügyesen csatornázta be az állampapírba.

A számok felületes vizsgálata valóban ezt sugallja:

A szuperállampapír kibocsátási és értékesítési tervét idénre 700 milliárd forintban állapította meg az állam. Ehhez képest már az első 2 héten elfogyott csaknem 700 millió, az első hónapban pedig összesen 1100 milliárd MÁP plusz (=szuperállampapír). Óvatos becslések szerint is a tervezett mennyiség legalább duplája könnyedén el fog kelni az idén.

Ebből tehát arra következtethetnénk, hogy az új konstrukció sikere hatalmas.

A valóság

A behatóbb vizsgálat kapcsán arra jutunk, hogy a több, mint 1100 milliárd forintnyi lejegyzett MÁP Plusznak mindössze a tizede jöhetett a párnacihából.

Az eladott szuperállampapír legalább felét a rosszabbul kamatozó állampapírok visszaváltásából vették az ügyfelek, vagyis csak drágább lett az államadósság finanszírozása – mondják a privátbankárok.

Haás Péter, az OTP privátbanki vezetője úgy becsülte, a több mint 1100 milliárd forintnyi MÁP Plusz felét meglévő állampapírok eladásából vették meg, a 30 százalékát likvid pénzekből. Mintegy 10 százaléka a jegyzéseknek befektetési alapokból áramlott ki, és mindössze 10 százalék lehetett az, amit valóban friss pénzből vásároltak meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból is látszik, hogy sok állampapírt váltottak vissza az ügyfelek a MÁP Plusz indulása előtt.

“Az állam a saját finanszírozását drágábbra cserélte, ennek állampolgárként nem nagyon tudok tapsolni” – fogalmazott Bálint Attila, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen vezetője.

Arra gyanakodhatunk, hogy a párnacihából esetleg akkor kerülhetne elő komolyabb vagyon, ha a tranzakciós adó is eltűnne. Ez a nyugat európában teljesen ismeretlen sarc a gátja annak, hogy megmozdítsák a készpénzállományt az ügyfelek.

A szuperállampapír legmegbízhatóbb felvevő közege a privát banki ügyfelek

Tavaly decemberben 43 ezer privátbanki ügyfél volt a hazai szolgáltatóknál, a vagyonuk pedig elérte a 4700 milliárd forintot, de mostanra már az 5 ezer milliárd forintot is meghaladta a kezelt pénzük, ami nem kis részben az új szuperkötvénynek, a Magyar Állampapír Plusznak (MÁP Plusz) köszönhető.

Óvatos becslések szerint a kibocsátások felét jól kiszámíthatóan lejegyzi a privátbanki ügyfélkör, amely már eddig is a hazai állampapír jegyzések minimum kétharmadát adta.

Az állampapírok jelentősége a privátbanki portfóliókban a jövőben is fennmaradhat. A kormány azt tervezi, hogy 2023-ra 11 ezer milliárd forintnyi állampapír lesz már a lakosság birtokában. Ehhez persze az is kell, hogy az állam fenntartsa a most kínált versenyelőnyöket a kockázatmentes befektetési termékkategórián belül. Ha ez így lesz, a 11 ezer milliárdos remélt volumenből akár 4 ezer milliárdot is felszippanthatnak a privátbankok.

Ez a trend folytatódhat: a jelenleg még betétekben lévő pénzek lassan felszabadulnak, a korábbi, rövidebb futamidejű állampapírok is folyamatosan járnak le, a privátbankárok pedig azt fogják tanácsolni az ügyfeleknek, hogy tegyék a megtakarítást az új magyar állampapír pluszba (máp plusz) vagy az inflációt követő kamatozású prémium magyar állampapírba (pmáp).

A privátbanki érdeklődés oka, hogy a komolyabb kockázatvállalás nem jellemző ezekre az ügyfelekre, inkább szeretnék biztonságban tudni az eddig összegyűjtött vagyonukat. Ennek is köszönhető, hogy a privátbanki portfóliókban sok az alacsony kockázatú eszköz, jelenleg is 2 ezer milliárd forint fölött van az ilyen értékpapírszámlákon a magyar állampapír.

Blochamps Capital becslések szerint minden vagyonos ember évente 15 millió forinttal gyarapíthatja a már most is 108 millió forint körüli átlagos megtakarítását privátbanki számláin. Ezzel a szuper állampapírok legalább fele a felső 40 ezer számlájára kerülhet.

Konklúzió

Összefoglalva tehát, az állam az eddigi finanszírozási formát drágábbra cserélte, miközben a hatalmas kint lévő készpénz állományból alig tudott bevonzani.

A legnagyobb nyertes az egyébként is pénzügyileg szofisztikált privát bankárok útján befektetető „legvagyonosabb negyvenezer”

Ez persze nem kell, hogy kedvét szegje a kisbefektetőknek, sőt a győzteshez húzás pszichológiai tanulmányokban sokszor bizonyított érzése is megerősödhet.

Ezzel az állampapír konstrukcióval minimális kockázattal, gyors reagálási lehetőséggel tarthatjuk a pénzünk olyan hozamon, amit jelen kalkulációk szerint körülbelül a jóval munkásabb ingatlan kiadással tudnánk elérni.

Ha kíváncsi vagy a fenti gondolatébresztő személyre szabott átültetésére, s kedvet kaptál egy valóban tanácsadás alapú konzultációra, akkor bátran vedd fel velem a kapcsolatot itt. A megváltozott körülmények között is szívesen állok rendelkezésedre.

Ha tudni szeretnéd, hogy milyen pénzügyi tudatossággal rendelkezel, akkor töltsd ki a Pénzügyi Mentor kvízt, cserébe pedig személyre szabott értékelést kapsz tőlem. Ez így kiváló lehetőség, hogy ráláss a jelenlegi pénzügyi helyzetedre, tudatosságodra. Ha érdekel, hogy miként zajlik a személyes konzultáció, itt olvashatsz róla, ahol rendbe teheted pénzügyeid, elégedettségedre pedig pénzvisszafizetési garanciát vállalok! Ha szeretnéd igénybe venni ezt a lehetőséget, akkor itt foglalhatsz időpontot.

Ha lakásvásárlás előtt állsz, ajánlom a teljes folyamaton végigkalauzoló kiskönyvem. A piac jelenlegi legjobb, 17% nettó hozamú befektetéséről és a tudatos pénzügyekről is olvashatsz e-könyveket.

Töltsd ki a pénzügyi kvízt, és személyre szabott értékelést kapsz tőlem!

A kvíz 5-8 perc alatt kitölthető, és átfogó, reális képet adhat a pénzügyi tájékozottságodról, tudatosságodról. A pontszám azonnal látszik, de az igazi extrát, a valóban egyénre szabott, e-mailben érkező kiértékelés jelenti.

Kitöltöm a kvízt

Töltsd ki, most