A szerzőről
Barta Bence vagyok, a Pénzügyi Mentor alapítója. A pénzügyi tudatosság a 21. század egyik legértékesebb készsége, és a jól tervezhető jövő alapfeltétele, melyhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a szükséges pénzügyi alapokkal. Erről szól a blogom és a hivatásomat is ebben érzem.
Barta Bence
Többször felmerül a tanácsadásokon, hogy egy hétköznapi embernek milyen pénzügyi termékekre van valójában szüksége. A pénzügyi vállalatok és biztosítók ügynökei persze a lenti felsorolásnál jóval szélesebb skálát próbálnak az ügyfélre rábeszélni, s tapasztalatból tudom, hogy majdnem minden konstrukciót egy befektetési ajánlattal is kombinálnak (a legjobb példa erre a unit linked biztosítás), hiszen az ilyen szerződésekkel hosszú távon beszedett összegek hozzák a legnagyobb hasznot a biztosítóknak, egyúttal a legnagyobb jutalékot az ügynököknek.
Persze hamar (bár jellemzően sajnos csak a szerződés megkötése után) kiderül, hogy ügyfél szempontból valamilyen okból nem jön ki a matek. Ha ugyanis összeszorozzuk a futamidő befizetési gyakoriságát az átutalt összegekkel (s nem felejtjük el észben tartani a pénz értékének jelentőségét, s számolni – szakszóval diszkontálni – az inflációval), akkor a végösszegben mintha minden remélt hozam eltűnne.
Ez nem csak pillanatnyi kétely, ez bizony így van. „Ez az életbiztosítási jelleg ára, ha az ügyfél idő közben meghal, a biztosító 20 (30, 40) millió Forint kifizetését vállalja”, hangzik a magyarázat, de arról sose szól a fáma, hogy ha szétválasztjuk a takarékossági terméket és az életbiztosítást, akkor összehasonlíthatatlanul jobb konstrukciót állíthatunk össze, jóval korrektebb hozammal (arról nem beszélve, hogy a várható halálozási ráta milyen alacsony a valószínűségi skálán a biztosítani vállalt korosztály tekintetében).
Éppen fenti példa miatt (is) itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba, s áttekinteni, hogy egy átlagos helyzetben lévő családnak (s jelen esetben a családfenntartó kiemelt figyelmet érdemel) milyen pénzügyi termékekkel érdemes rendelkezni.
Mindez előtt azonban három kategóriába érdemes sorolni az ellátásokat:
Az első a jóléti állam vívmánya: ennek köszönhető, hogy bizonyos alapszolgáltatások alanyi jogon járnak.
Nem szabad azonban feledni, hogy ezek inkább segélyek, s leginkább abszolút minimumok, amik sokszor az éhezés elkerülését sem szavatolják.
Egy példával megvilágítva:
2008 óta változatlan a minimálnyugdíj azon embereknek, akik az öregségi korhatárt elérték, de kellő hosszúságú munkaviszonyt (minimum 15 év) nem tudnak igazolni.
Nehéz ezt leírni anélkül, hogy ne facsarodna el az ember szíve, de a minimálnyugdíj 2019-ben (is, 10 éve változatlanul) 28,500 Forint. Mindeközben az egytagú nyugdíjaskorú háztartás létminimuma: 84,757 Forint. Érdemes ehhez hozzávenni, hogy a havi 50 ezer Forintos összegnél kevesebb nyugdíjban részesülők összlétszáma 71 ezer fő, havi 85 ezer forintnál kevesebb öregségi nyugdíjat pedig mintegy 714 ezren (!) kapnak (Forrás: KSH)
(Talán ezek a számok is mutatják, hogy a nyugdíjra az ismert tendenciák miatt érdemes még ma elkezdenünk a takarékoskodást gyakorlatilag teljesen függetlenül attól, hogy milyen életkorúak vagyunk.)
Az ellátások második kategóriája a befizetés és munkaviszony alapú állami ellátás.
Ide tartozik az állami nyugdíj, a munkanélküli segély, vagy például az állami egészségbiztosítás is. Valamilyen szinten ez is biztonsági hálót jelent, de a forráshiány, létszámhiány és infrastrukturális hiányosságok miatt sajnos mára már emellett is elhaladt a világ, s nem jelent megfelelő védelmet.
Szintén egy példán keresztül bemutatva:
Az állami egészségügy feladata nem csak a sürgősségi ellátás biztosítása lenne, hanem a megfelelő prevenció (megelőzés) és protekció (megvédés a komoly következményektől) egészségügyi problémák esetén. Már csak azért is így van ez, mert a minél tovább munka- (és így adó)képes állampolgárok az állam egyértelmű elsődleges elemi érdekei – s akkor még a boldogsági vagy elégedettségi indexek növekvő társadalomösszehasonlító jelentőségéről szót sem ejtettünk.
Ehhez képest sajnálatos módon a rendszerváltás óta eltelt 3 évtizedben folyamatos a minőségromlás, a politika a rendszer átalakításának nagy volumene, a 4 éves ciklusoknál hosszabb időtávja és az átalakítás veszteseinek valószínűsíthető elfordulása miatt nem foglalkozik a rendszer reformjával, csak tünetileg (vagy úgy sem) kezeli a problémákat.
Ennek következménye, hogy bár a magyar emberek fizetnek az egészségügyi ellátásért (a bruttó bérben 7% az egészségügyi járulék miatti levonás), mégis magánellátást kénytelenek igénybe venni, ha egészségügyi probléma éri őket.
Az, hogy ez mennyire nem csak a felső 10%-ra jellemző luxuskiadás, azt a következő adat mutatja:
2012-ben a lakosság mindössze 37%-a vett igénybe magánorvosi ellátást, 2018-ban ez a szám már 62% (Forrás: Union Biztosító 2018 ősz, 1300 fős, a 25-55 év közötti korosztályt célzó piaci felmérés). A magánegészségügyben elköltött összeg 200 ezer Forint fejenként (Forrás: Health Status Report, 2018. március, OECD).
Az ellátások harmadik kategóriájába tartoznak azok a biztosítások és egyéb pénzügyi termékek, amiket az állampolgárok maguk fizetnek a legértékesebb javaik biztonságba tudásának érdekében.
Véleményem szerint a legértékesebb, biztosítandó termékekbe mindenképp bele kell tartoznia a
- családfenntartói jövedelem kiesését biztosító terméknek (kockázati életbiztosítás, mely semmiképp sem keverendő össze a unit linked életbiztosítással),
- a fő vagyontárgyak biztosításának (ingatlan és gépjármű – casco – biztosítás),
- utazás esetén a családtagok biztosításának (főleg külföldi utazás esetén nagyon fontos), illetve az
- államilag támogatott pénztáraknak (3). Emellett
- érdemes babakötvényt is tartani, ahogy azt már egy korábbi cikkben kifejtettem.
Fentiek együtt 8 pénzügyi terméket jelentenek, melyekkel– okosan elosztva a család anyagi lehetőségeihez mért céltartalékait – optimálisan lehet minimalizálni a kockázatokat és felkészülni az összes jövőbeli kihívásra, ami a pénztárcánkat érheti és érni is fogja.
Ha kíváncsi vagy a fenti a gondolatébresztő személyre szabott átültetésére, s kedvet kaptál egy valóban tanácsadás alapú konzultációra, akkor bátran vedd fel velem a kapcsolatot itt. A megváltozott körülmények között is szívesen állok rendelkezésedre.
Ha tudni szeretnéd, hogy milyen pénzügyi tudatossággal rendelkezel, akkor töltsd ki a Pénzügyi Mentor kvízt, cserébe pedig személyre szabott értékelést kapsz tőlem. Ez így kiváló lehetőség, hogy ráláss a jelenlegi pénzügyi helyzetedre.
Ha érdekel, hogy miként zajlik a személyes konzultáció, itt olvashatsz róla, ahol rendbe teheted pénzügyeid, elégedettségedre pénzvisszafizetési garanciát vállalok! Ha szeretnéd igénybe venni ezt a lehetőséget, akkor itt foglalhatsz időpontot.
Ha lakásvásárlás előtt állsz, ajánlom a teljes folyamaton végigkalauzoló kiskönyvem. A piac jelenlegi legjobb, 17% nettó hozamú befektetéséről és a tudatos pénzügyekről is olvashatsz e-könyveket.
Töltsd ki a pénzügyi kvízt, és személyre szabott értékelést kapsz tőlem!
A kvíz 5-8 perc alatt kitölthető, és átfogó, reális képet adhat a pénzügyi tájékozottságodról, tudatosságodról. A pontszám azonnal látszik, de az igazi extrát, a valóban egyénre szabott, e-mailben érkező kiértékelés jelenti.
Töltsd ki, most
