A szerzőről

Barta Bence vagyok, a Pénzügyi Mentor alapítója. A pénzügyi tudatosság a 21. század egyik legértékesebb készsége, és a jól tervezhető jövő alapfeltétele, melyhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a szükséges pénzügyi alapokkal. Erről szól a blogom és a hivatásomat is ebben érzem.

Barta Bence

Mielőtt a címben feltett kérdésre válaszolunk, érdemes röviden bemutatni a magyar nyugdíjrendszert:

A legfontosabb jellemzője, hogy úgynevezett „felosztó-kirovó” jellegű, tehát a mindenkori dolgozó és adózó munkaképes korúak termelik ki az éppen nyugdíjellátásban részesülők nyugdíját. Körülbelül egy évtizede – fentieknek megfelelően – a bruttó bérből levonásra kerülő tételként az addigi nyugdíjjárulék megváltozott nyugdíjjáradékra. Ez nyelvileg apró módosítás, de jelentésben hatalmas: aki ugyanis járulékot fizet, annak hasonló helyzetbe kerülve alanyi joga van ezt fordított irányba követelni is. Aki azonban járadékot fizet, annak joga nincs, csak kötelezettsége: be kell fizetni a sápot, de követeléssel nem élhet a későbbiekben.

Csökkenő-öregedő korfa

Ez ugye azért (is) történt, mert a demográfiai trendeknek megfelelően be kell látni, hogy Magyarország népessége– Európához hasonlóan – folyamatosan csökken, s ami még rosszabb a nyugdíjrendszer szempontjából: elöregszik. Ez a fajta csökkenő-öregedő korfa állítja a legnagyobb kihívás elé a szociális ellátórendszert, ugyanis a csökkenő számú munkaképes korú rendkívül nehezen tudja eltartani a növekvő számú nyugellátásba vonuló embert.

A fent leírt alaphelyzet miatt rendkívül fontos, hogy nyugdíjunkat ne (csak) az államtól reméljük, hanem mi magunk is tegyünk érte még aktív korunkban!

Tendenciák

Az alaphelyzet belátása után érdemes rápillantani a tendenciákra:

A fejlett világban bár jóval nagyobb az átlagos jólét, mint Magyarországon, mégis a leggyakoribb félelme az nyugdíjasoknak – a mértékadó amerikai portál, a marketwatch felmérés szerint –  hogy elfogy a félretett pénzük. Az a helyzet áll tehát elő, hogy az emberek egyre jobb életszínvonalon élnek, egyre később halnak, egyre több az egészségben eltöltött éveik száma, ezért a megtakarításaik elfogyásától rettegnek leginkább. Jobban, mint a betegségektől vagy magától a haláltól (Forrás: Marketwatch.com)

Magyarországon 2018-ban 2,75 millió ember, tehát a népesség 28%-a kap nyugdíjellátást (forrás: KSH). Az utóbbi évtizedekben a csökkenő-öregedő korfa miatt a nyugdíjasok száma radikálisan nőtt, az eltartók aránya jelentősen csökkent. Jelentős, egyenleget befolyásoló hatásként hozzá kell tenni a Magyarországról külföldre kivándorolt sok százezer adófizetőt is, akik adójukkal immár nem a magyar államháztartást segítik – ezek a tendenciák várhatóan sajnos továbbra is folytatódni fognak, s gyorsítják a nyugdíjrendszer összeomlását.

A helyzet ugyanakkor Magyarországon manapság még meglehetősen szerencsés, egy átlag nyugdíjas itthon a 45-60 éves korosztály nettó átlagjövedelmének a 85%-ával vonul nyugdíjba, ez nagy bőkezűség, s bőven az OECD ( fejlett országok) átlaga felett van (forrás: KSH). Azonban a tendenciák azt mutatják, hogy ez az összeg 2040-től (mai értéken) mindössze a mostani értékének töredékére, kb. 40 ezer forintra csökkenhet, mert a rendszerbe a felboruló eltartott-eltartó arány miatt egész egyszerűen nem kerül több pénz.

Mikor érdemes elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjra?

Statisztikai tény (mely a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár kivonásával egyszerűen ellenőrizhető), hogy aki megéli a nyugdíjkorhatárt, utána még 15 évig él. Tehát annyi időnk van elegendő pénzt félretenni, amilyen hamar elkezdtük. Az időtáv jelentőségéről a pénzügyekben már írtam itt, s ez bizony itt is erőteljesen érezteti hatását.

Sokak szerint 35 évesen korai elkezdeni spórolni a nyugdíjra. Társadalmunkban ez az időszak a gyermekvállalásé (többek között ez is jelentős oka a csökkenő-öregedő magyar népességnek, de erről majd máskor), s az emberek figyelmében a gyereknevelés, a nyaralás, az ingatlan, vagy az autó vásárlása/fejlesztése is jóval előrébb szerepelnek a prioritási listán, mint a nyugdíjelőtakarékosság. Azonban érdemes számolgatnunk egy kicsit:

Egy 35 éves embernek (kiindulva a jelenleg 65 éves nyugdíjkorhatárból) reálisan további 35 éve van arra, hogy összegyűjtsön annyi pénzt, ami elég lesz 15 évre. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a lekötés nem lesz extrán sikeres (mert kockázatkerülő portfoliót választunk, vagy mert ezen a hosszú időtávon váratlan fordulatok történnek a világgazdaságban), mert a pénzedért kapott kamat és az infláció kioltják egymás hatását. Ez a példában annyival segít minket, hogy a pénz értéke most és a jövőben is ugyanannyi lesz (nem kell inflációt tekintetbe venni), s így számolhatunk mai árakon.

Ha példánkban szereplő 35 éves ember félretesz minden hónapban mai értéken 30 ezer forintot, akkor ezzel azt biztosítja, hogy az előreláthatólag 15 évig tartó nyugdíjas éveiben 70 ezer forintja lesz egy hónapra – a pénz mai értékén. Ez ha nem is elegendő, de mindenképpen jó kiegészítés lehet az állami nyugdíj mellé, ami a becslések szerint a létminimumhoz sem elegendő, elenyésző összeg (kb. 40 ezer Forint) lesz.

Visszatérve a fenti példához: ha elegendő 70 ezer Forint kiegészítés az állami nyugdíj mellé egy hónapra, akkor 35 évesen el kell kezdeni félretenni havi 30 ezer Forintot. Ha ugyanezt 50 évesen kezdjük el, akkor már 52,5 ezer Forinttal kell kezdeni. 60 évesen ez az összeg nem lehet kevesebb, mint 105 ezer Forint!

Ezzel szemben, ha valaki 5 évvel korábban, már 30 éves korodban nekiáll megtakarítani a nyugdíjra, annak elég 26.500 Forinttal kezdeni. Itt is megdöbbentő az időtáv jelentősége, ugye?

Mi a tanulság?

A tanulság az, hogy ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nehezebb még egy kisebb nyugdíjkiegészítés összegyűjtése is. Ez tipikusan fejben dől el: sok ember nem hajlandó szembesülni az ezzel kapcsolatos hírekkel, pedig ha az ember nyitott szemel jár, nap mint nap érkezik hír a nyugdíjbombáról, aminek költségvetési felrobbanását a szakértők valamikor 2030 és 2035 közöttre várják.

Ha tehát Te eddig nem vonulsz nyugdíjba (persze ha igen, az sem garancia semmire, mert juttatás révén egy tollvonással bármikor változtatható a nyugdíj összege), magyarán nem vagy még 55 éves, akkor mindenképpen kell kiegészítés az állami nyugdíj mellé.

Egészen egyszerűen azért, mert a világháborúk utáni erős szociális alapokra épülő államok kora lejárt, így az államtól érkező nyugdíjból egészen egyszerűen nem fogsz olyan emberhez méltóan megélni, mint a szüleid vagy nagyszüleid (főleg, ha figyelembe veszed az egészségügyi költségek növekedését, a több szabadidővel jelentkező nagyobb költési elcsábulások lehetőségét, stb.).

Az 55 év alatti generációnak azonban fájdalmas hiba megengedni, hogy mindig minden fontosabb legyen a nyugdíjadnál. Egy Magyarországon átlag felettinek számító fizetésből is szinte lehetetlen felkészülni a nyugdíjra 50 éves kor felett, ahogy a számokkal levezetett példa is érzékeltette.

A konkrét nyugdíjtermékek részletes bemutatását itt találod.


Ha kíváncsi vagy a fenti gondolatébresztő személyre szabott átültetésére, s kedvet kaptál egy valóban tanácsadás alapú konzultációra, akkor bátran vedd fel velem a kapcsolatot itt. A megváltozott körülmények között is szívesen állok rendelkezésedre.

Ha tudni szeretnéd, hogy milyen pénzügyi tudatossággal rendelkezel, akkor töltsd ki a Pénzügyi Mentor kvízt, cserébe pedig személyre szabott értékelést kapsz tőlem. Ez így kiváló lehetőség, hogy ráláss a jelenlegi pénzügyi helyzetedre, tudatosságodra. Ha érdekel, hogy miként zajlik a személyes konzultáció, itt olvashatsz róla, ahol rendbe teheted pénzügyeid, elégedettségedre pedig pénzvisszafizetési garanciát vállalok! Ha szeretnéd igénybe venni ezt a lehetőséget, akkor itt foglalhatsz időpontot.

Ha lakásvásárlás előtt állsz, ajánlom a teljes folyamaton végigkalauzoló kiskönyvem. A piac jelenlegi legjobb, 17% nettó hozamú befektetéséről és a tudatos pénzügyekről is olvashatsz e-könyveket.

Töltsd ki a pénzügyi kvízt, és személyre szabott értékelést kapsz tőlem!

A kvíz 5-8 perc alatt kitölthető, és átfogó, reális képet adhat a pénzügyi tájékozottságodról, tudatosságodról. A pontszám azonnal látszik, de az igazi extrát, a valóban egyénre szabott, e-mailben érkező kiértékelés jelenti.

Töltsd ki, most

Share This