A szerzőről

Barta Bence vagyok, a Pénzügyi Mentor alapítója. A pénzügyi tudatosság a 21. század egyik legértékesebb készsége, és a jól tervezhető jövő alapfeltétele, melyhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a szükséges pénzügyi alapokkal. Erről szól a blogom és a hivatásomat is ebben érzem.

Barta Bence

A személyes konzultációk alkalmával gyakran ismétlődő kép, hogy a konkrét pénzlekötési, ingatlanvásárlási, portfólióképzési vagy befektetési döntések kapcsán előbb-utóbb szóba kerülnek a magyarországi trendek és tendenciák.

Mivel minden fent említett döntés alapvetően jövőorientációjú, ezért feltétlenül szükséges vizsgálni a jelen trendjeit, s ebből (is) következtetéseket levonni a pénzügyi termékek várható jövőjére vonatkozóan. Mivel ez mindenkit érdeklő téma, aki pénzügyi döntést hoz Magyarországon, ezért alább összefoglalom az én meglátásaimat a legmeghatározóbb trendekről. Az átláthatóság kedvéért alább pontokba szedve mutatom be a szerintem legfontosabb tendenciákat.

Napjaink trendjei:

1. Lakossági vagyon felhalmozódása

Pillanatnyilag az MNB becslése szerint a lakossági készpénzállomány meghaladja az 5.729 milliárd forintot, ez pedig mintegy ezer milliárd forinttal több, mint a 2017-es érték (forrás: MNB Tanulmány).

Az utóbbi években fenti trendeknek megfelelően csökkent a bankbetétek népszerűsége, s nőtt – például – a befektetési ingatlanok és állampapírok elterjedtsége.

A készpénzállomány 2010 óta 2.335 milliárd forintról ugrott a mostani szintre, ez pedig közel két és félszereződést jelent. A legmeglepőbb az, hogy ezek a pénzek nincsenek lekötve (sem kockázatmentes banki lekötésben, sem kockázatosabb módon), tehát hozamot (szinte) nem termelnek.

2. Alacsony infláció

2007-ben az infláció, azaz a pénzromlás, a forint értékvesztése 8%-os szinten is járt, ez az érték 2012-ben 5,7%-ra, 2013-tól pedig folyamatosan 2% alá csökkent. 2014-ben és 2015-ben előfordult a korábban elképzelhetetlennek hitt negatív infláció, tehát a fizetőeszközünk értéke ezen intervallumban nőtt, s nem csökkent (forrás: MNB).

Az okok kivesézéséhez külön cikk szükségeltetne, itt most legyen elég annyi, hogy az alacsony inflációs trendeknek komoly fogyasztásblokkoló hatása van, ezért a közgazdászok és gazdaságkutatók alapvetően jobban kedvelik a pozitív inflációs számokat.

Fontos azonban hozzátenni, hogy ebben a tekintetben úgy néz ki trendforduló előtt állunk, ugyanis 2017-ben az infláció 2% volt, a 2018-as inflációs adat pedig egészen 2,8%-ra ugrott. A pénz értéktelenedése tehát ismét felgyorsult.

3. Monetáris környezet

A komoly készpénzállománynak egyértelmű oka az alacsony kamatszint (a jegybanki alapkamat jelenleg 0,90%, jelentőségénél fogva pedig ez az érték határozza meg a bankközi és fogyasztói kamatokat is). A komoly készpénzállománynak ugyanakkor szintén oka a 2012-ben bevezetett tranzakciós adó és a pénzfelvétel adója. Az emberek ezen okok miatt tartják a lehető leghozzáférhetőbb, azaz leglikvidebb módon gyakorlatilag a „párnacihában” a vagyonukat.

4. Kormányzati családtámogatás

A családoknak nyújtott állami támogatás jelen kormányzat kifejezett célkitűzése. A CSOK program 2015 közepén indult útjára, ez (illetve a 2016-os kedvezményes 5%-os áfa és az állami létesítményberuházások) jelentősen segítették a válság után tetszhalott állapotú magyar építőipar fellendülését. Mindazonáltal azt is hozzá kell tenni, hogy az így előidézett áremelkedés (beruházói, kivitelezői és anyagköltség formájában) nagyon gyorsan le is nyelte a kormányzati támogatás közel egészét.

Ennek vizsgálatára több tanulmány is vállalkozott az utóbbi időben. Egymástól függetlenül azzal a konklúzióval zárultak, hogy az állami támogatás egésze elveszett a folyamat során. Így egyezett meg a 2014-es és a 2017-es családi ház lakossági építtetési reál ára.

Nem csak a CSOK programban volt fellelhető a kormányzati szándék: a 3 gyerekesek komoly szja csökkentése (szinte eltörlése), a rengeteg nagycsaládos kedvezmény (ingyenes tankönyv, iskolai étkezés, stb.) mind példája a kormány családok melletti elkötelezettségének.

5. Munkaerőhiány

A felsorolt trendeknek leginkább következménye az országos mértékű munkaerőhiány. Az utóbbi évtized kivándorlási hulláma (óvatos, politikai oldalaktól mentes becslések szerint is több százezer családról beszélünk) éppen a leginkább munkaerő intenzív ágazatokban érezteti a hatását (az építőiparban, vendéglátásban, kereskedelemben és gyárakban).

6. Minimálbér és a fizikai munkások bérének növekedése

Fentiekből egyenesen következik a szakemberhiány, s az ebből fakadó meglepően gyors felfutása a mindenfajta fizikai munkás béreknek. 2010 óta a bruttó minimálbér duplázódott, gyakorlatilag évről évre növekedett 10% feletti mértékben. Bár a kedvezményes adózást ez idő alatt elveszítette, de a nettó érték is 70% feletti mértékben növekedett (forrás: MNB).

Érdekes új helyzetet teremt, hogy a fizikai és szellemi munkások bére között nem olyan rég még széles olló jelentősen zárult az utóbbi időben. Ez a tendencia vet jelentős hullámokat az értelmiségiek között például akkor, amikor a nagy áruházláncok kompenzációs emelései bejelentésre kerülnek.

Tipikusan a “hogyan kereshet egy lidl árufeltöltő annyit, mint én 5 év egyetem után?” jellegű kérdésekre gondolok.

7. Állami támogatások munkához kötve

A kormányzat másik jelentős törekvése, hogy a támogatásokat munkához igyekszik kötni. Megfigyelhető ez a szándék a befagyasztott abszolút értékű támogatásokon, mert például a minimálnyugdíj vagy a családi pótlék összegei nem változtak semmit 10 éve, azaz 2009 óta)

Ugyanakkor a munkajövedelemhez kötött egyéb támogatások, mint például a két és több gyermek után érvényesíthető személyi jövedelemadó kedvezmények nőttek. Ugyancsak tipikus a közmunka programban a szociális ellátás társadalmi hasznosságú kötelező munkához kötése is.

A miniszterelnök személyes hitvallása, hogy nem szeretne engedni úgy felnőni gyermeket, aki nem látta a szüleit dolgozni. Politikai hovatartozástól függetlenül kijelenthető, hogy ebben a tendenciában sem várható nagy változás.

8. EU-s pénzek gazdaságélénkítő hatása

Az Agenda 2014-2020, tehát az EU 7 éves költségvetés-tervezési ciklusa alapvetően meghatározta az ország utóbbi 5,5 évét, s meghatározza még a következő másfelet is.

A Magyarország számára erre a 7 évre megítélt összes támogatás 20,5 milliárd euró, ami fejenként kb. 720 ezer Forintot jelent a magyaroknak (forrás: Eurostat).

Mivel a pénzek lehívása 2017-2018-ban már jelentős részben megtörtént, így a 2018-ban  4,8%-os, EU szinten a második legjobbnak számító magyar GDP növekedés nem kis részben tehát az EU-s pénzeknek köszönhető, ezzel érdemes tisztában lenni.

A 2004-es uniós csatlakozás óta a kumulált magyar GDP, azaz bruttó nemzeti termék 2,9%-az EU-ból érkező pénzeknek köszönhető az MNB fizetési mérleg adatai szerint (forrás: MNB)

9. Gazdasági fellendülés időszaka

A végére hagytam a pénzügyek szempontjából legfontosabb trendet: a 2008-as gazdasági válság kiheverése óta a világgazdaság és Magyarország gazdasága felfutóban, azaz konjunktúrában van. Többé kevésbé az összes imént felsorolt tendencia ennek a ténynek köszönhető.

következő írásomban a közeljövő várható trendekre és az ebből levonható következtetésekre fogok kitérni.


Ha kíváncsi vagy a fenti a gondolatébresztő személyre szabott átültetésére, s kedvet kaptál egy valóban tanácsadás alapú konzultációra, akkor bátran vedd fel velem a kapcsolatot itt. A megváltozott körülmények között is szívesen állok rendelkezésedre.

Ha tudni szeretnéd, hogy milyen pénzügyi tudatossággal rendelkezel, akkor töltsd ki a Pénzügyi Mentor kvízt, cserébe pedig személyre szabott értékelést kapsz tőlem. Ez így kiváló lehetőség, hogy ráláss a jelenlegi pénzügyi helyzetedre.

Ha érdekel, hogy miként zajlik a személyes konzultáció, itt olvashatsz róla, ahol rendbe teheted pénzügyeid, elégedettségedre pénzvisszafizetési garanciát vállalok! Ha szeretnéd igénybe venni ezt a lehetőséget, akkor itt foglalhatsz időpontot.

Ha lakásvásárlás előtt állsz, ajánlom a teljes folyamaton végigkalauzoló kiskönyvem. A piac jelenlegi legjobb, 17% nettó hozamú befektetéséről és a tudatos pénzügyekről is olvashatsz e-könyveket.

Töltsd ki a pénzügyi kvízt, és személyre szabott értékelést kapsz tőlem!

A kvíz 5-8 perc alatt kitölthető, és átfogó, reális képet adhat a pénzügyi tájékozottságodról, tudatosságodról. A pontszám azonnal látszik, de az igazi extrát, a valóban egyénre szabott, e-mailben érkező kiértékelés jelenti.

Töltsd ki, most

Share This